Filmezés a szelek szárnyán

A repülés egy örök klasszikus a filmvásznon. Egy kimeríthetetlen téma a repülőgépekkel, a felhőkkel, a (nagyon menő) pilótákkal és a csinos légiutaskísérőkkel. Van benne valami titokzatosság, valami különös, megfoghatatlan dolog. Pedig jó pár évtizede már, hogy a madarak nyomába eredtünk, mégis legtöbbünket izgalommal tölt el a repülés, és sokan előszeretettel nézünk ezzel kapcsolatos filmeket is. Vajon ha valaki Magyarországon szeretne hasonló témájú filmet forgatni, az olyan távoli és elérhetetlen lenne, mint gondolnánk?

Repülés témában már jó pár filmmel megörvendeztettek minket a filmalkotók a létező összes műfajban. Hogy csak egy párat említsek a legemlékezetesebbek (és a személyes kedvenceim) közül:
– Vígjáték kategóriában abszolút nyertes az Airplane (1980), Terminál (2004 – inkább repülőteres, mint repülős)
– Dráma: Életben maradtak (1993), Aviátor (2004), Kényszerleszállás (2012)
– Krimi: Kapj el, ha tudsz! (2002)
– Akció: Top Gun (1986), Fegyencjárat (1997)

Airplane

Lehet, hogy egyszer én is leforgatom majd a saját repülős filmemet? Ötletem van bőven! Tudtommal a magyar repülésről például még nem készült komolyabb film. Pedig a lehetőségek tárháza adott. Bár kis hazánkban a műrepülő bajnokok kerülnek inkább reflektorfénybe, addig például a vitorlázórepülés kisebb népszerűségnek örvend, pedig ebben a műfajban is van ám világbajnokunk. Érettségi után magam is belekóstoltam a vitorlázórepülésbe, és több nyarat is kinn töltöttem a Dunakeszi Repülőtéren. Oktatófilmmel viszont nem találkoztam akkor se és azóta se. Pedig Rubik Ernő Góbéja se mutatna rosszul a vásznon. Talán a laikusok számára egy fokkal ismertebb a siklóernyő és a sárkányrepülő. Igazán hálás téma lehetne például a Hármashatár-hegy közelében egyensúlyozó paplanernyősök egy-egy napja vagy akár bonyolultabb, cselekményes története is, vagy bármelyik hazai repülős sportág története. Lassan a MALÉV sztorinak is megfilmesítés lehet a sorsa.

Ha már van egy jó ötletünk, egy történetünk, amit szívesen elmesélnénk másoknak is, és ehhez a filmvásznat hívnánk segítségül, akkor ma már korántsem elképzelhetetlen a minőségi kivitelezés. A kamera bérléssel foglalkozó Amegofilmrental.com szakértője szerint ma már nem számít elérhetetlennek egy profi produkció elkészítése. A megfelelő stábbal és eszközökkel tehát akár az én repülős filmes álmaim is valóra válhatnak! Ez igazán jó hír.

A zenetanulás aranyat ér

Aki egyszer elkezdi, és ráérez az ízére, garantáltan teljesen más életet fog élni, mint aki még sosem szelidített meg egy hangszert sem. És nem kell ahhoz Yehudi Menuhinnak lenni, nem kell a legeslegjobbnak lenni. Az se baj, ha nem a legtehetségesebb a korosztályában. Az a fontos, hogy élvezze, amit csinál. Hogy büszke legyen magára, mikor kiáll a színpadra. Hogy a játékával kifejezhesse mindazt, ami benne rejlik. Hogy továbbvihesse az emberiség egyik legősibb hagyományát, legyen az a zenének bármilyen formája. Hogy együtt lehessen olyanokkal, akik ugyanúgy értik és szeretik művelni ezt a közös nyelvet, vagyis a zenét.

Fotó: Carlos Gracia

Fotó: Carlos Gracia

Örökre hálás leszek annak a pillanatnak, mikor mindenféle véletlenek sorozatának köszönhetően bekerültem hat évesen a zeneiskolába. Eleinte csellószakon kezdtem, de aztán rájöttem, hogy a hegedű sokkal aranyosabb meg kisebb is, és eleve akkor még kötelező volt utánozni a nővérem, úgyhogy így kötöttünk ki mindketten ugyanannál a hegedű tanárnéninél. Nem kevesebb, mint 11 évet töltöttem el azon a szent helyen. Több hangszeren is kipróbáltam magam a klarinéttól kezdve a zongorán át a furulyáig, de a nagy szerelem kitartott. Olyannyira, hogy a mai napig legalább háromféle együttesben játszom egyszerre. Évről-évre újabb és újabb stílusban próbálom ki magam. Így életem állandó jellegű meghatározó részét képezi (úgy, hogy elvileg nem ez a fő állásom).

Nem véletlenül ajánlom kisgyerekes barátnőknek, rokonoknak, ismerősöknek, hogy vigyék el a porontyokat zenesuliba. Hiszen egy olyan életreszóló élménnyel ajándékozhatják meg ezáltal őket, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Egy különleges közösség tagjaivá válhatnak a zene által, eljuthatnak hazai és külföldi zenetáborokba, koncerteken és versenyeken bizonyíthatnak, zenekarban és kórusban élvezhetik az együttzenélés varázsát. Idegen kultúrákkal ismerkedhetnek meg a zenetanulás során, különböző stílusokban lesznek jártasak. Ha a tehetségükhöz szorgalom és kitartás is párosul, akkor akár komoly karriert is befuthatnak, de egy örök hobbivá is válhat egy sima, polgári állás mellett.

Ami pedig a legjobb az egészben, hogy akinél nem kisiskolás korban derül ki, hogy Istenadta tehetséggel áldotta meg az ég, vagy felnőttként kap kedvet az egészhez, az is nyugodtan belevághat. A zene – akár az angol, a francia vagy a kínai – egy mindenki számára megtanulható nyelv. Az elején megtanulod az alapszabályokat, megismerkedsz a kottaírás rejtelmeivel, és egyszercsak azt veszed észre, hogy örömöt okozol magadnak és a környezetednek. Úgy gondolom, hogy ha valamiért, akkor ezért igazán megéri zenét tanulni.

Kettő, csipkebokor vessző – a csipkebogyó varázserejének nyomában

Talán az egyik legismertebb mondóka, amire mindenki emlékszik gyerekkorából, mikor a számolást tanulta első osztályban (tehetségesebbek már oviban): a bizonyos “egy, megérett a meggy, kettő csipkebokor vessző…” és itt álljunk is meg. Mi is ez a csipkebokor vessző? Csipke is, bokor is, bogyó is, szúr is, de ami a legfontosabb, hogy gyógyít is. Na de miben rejlik ennek a piros bogyónak az ereje? Utánajártunk.

Otthon a kertben, kiránduláskor a hegyekben, hazafelé menet az út szélén, kocsiból nézelődve a szántóföld mellett… valahol biztosan mindenki találkozott már a híres-nemes csipkebokorral. (Itt ne feledkezzünk meg egyik kedvenc tündérmesénk főszereplőjéről, Csipkerózsikáról se, aki bizony erről a különös növényről kapta a nevét.) Ennek a szúrós növénynek az eredeti neve vadrózsa vagy gyepűrózsa. Ennél még változatosabb népies nevekkel is rendelkezik ám: kutyarózsa, ebrózsa, hecsedli vagy seggvakaró. És hogy mindent tisztázzunk a nevével kapcsolatban, a csipke pedig a vadrózsa régies neve.

Csipkebogyó

A csipkebokor terméséből számtalan étel is ital készül, melyeknek korántsem elhanyagolandó a gyógyító hatása. A csipkebogyó ugyanis több olyan vitamint tartalmaz, melyekre szervezetünknek szüksége lehet egész évben, de főleg télen a megfázásos, influenzás időszakban. A csipkebogyó állítólag a természetben előforduló legjobb C-vitamin forrás. Magas vitamin tartalmának köszönhetően fokozza szervezetünk védekezőképességét a betegségek és fertőzések ellen, megelőzésként a csontok erősségét is segíti, a benne lévő pektinek pedig elősegítik az emésztést. Antioxidáns és méregtelenítő hatása kiemelkedő, segítségével megőrizhetjük a haj, a bőr és a köröm egészségét.

A csipkebogyóból a sokak által kedvelt teán és lekváron kívül bort, szörpöt és bólét is készítenek, olaját pedig testápolókhoz, krémekhez adva gyulladáscsökkentőként és ránctalanítóként is használják. Immunrendszerünk erősítésére és a megfelelő C-vitamin bevitelére azonban az imént felsoroltakon kívül választhatunk egyéb olyan táplálékkiegészítőket is, melyek csipkebogyót tartalmaznak – árulta el a Vitakingshop szakértője. Így akár napi 1500 mg C-vitaminhoz is hozzájuttathatjuk szervezetünket. Ezek a készítmények ráadásul biztosítják a szervezetnek a folyamatos vitamin felszívódást, így egész nap élvezhetjük a csipkebogyóban található C-vitamin jótékony és védekező hatását.

Számtalan lehetőségünk van tehát, hogy hozzájussunk a csipkebogyó rejtette gyógyítóerőhöz. Csipkebogyó kedvelő gyerekek és felnőttek egyaránt könnyen megtalálhatják az ízlésüknek megfelelő terméket.

Mire érdemes figyelni egy gyorshitel igénylésekor?

A legjobban tesszük, ha a gyorshitelünk kiválasztásánál nem másra, mint a hitel kalkulátorra figyelünk. Ezt mi sem magyarázhatná egyszerűbben mint az, hogy ha beírjuk a hitel kalkulátorba az általunk preferált feltételeket, akkor a kalkulátor kiadja azt, hogy amekkora futamidőt, és ehhez mérten amekkora felvenni kívánt hitelösszeget választottunk, ehhez mérten megadja, hogy a beírt lehetőségeket milyen hitelkondíciók alapján tudnánk megvalósítani. Vagyis, megmondja a hitel várható havi törlesztő részletét, ami minket valójában a legjobban érdekel, és azt is, hány napon belül kaphatnánk meg a kívánt hitelösszeget.

Amint ez megtörtént, a gyorshitel kalkulátor révén kikalkuláltuk a lehetőségeinket, nincs más dolgunk, mint a legjobban szimpatikus, és a legjobban tetsző konstrukciót kiválasztani, és attól a pénzintézettől, vagy adott esetben közvetítőtől ajánlatot kérni. Amint már konkrétumok is szóba jönnek, vagyis eldöntöttük, hogy ettől a pénzintézettől ennyi összeget szeretnénk igényelni a megfelelően kiválasztott futamidőre, már csak a gyorshitel törlesztés módját kell megadnunk, hogy éppen forintban, vagy deviza alapon szeretnénk majd törleszteni. Ezután nincs is más dolgunk, csak a hitelintézet számára eljuttatni a szükséges iratokat, a személyi iratokat, a jövedelemigazolást és a fedezetként szolgáló gépjármű papírjait. A hitelek természetéből fakadóan, azaz hogy rengeteg tényező befolyásolhatja a törlesztőrészletet (nem csak felfelé, lefelé is), a legtöbb gyorshitel kalkulátor számítása tájékoztató jellegű, azaz a végső, személyre szabott hitelajánlattól eltérhet, de ez az eltérés minden esetben csekély mértékű lehet csupán.

Egy kis sajtótörténet: Hasznos Mulatságok

Kultsár István folyóirata elsőként írt magyar nyelven az olimpiai eszméről és a dagerrotípiáról, az egyik legfontosabb médiuma volt a népdalgyűjtő mozgalomnak, és itt fizettek először honoráriumot a szerzőknek.

Kultsár István (1760-1828) papnövendékből tanár lett, majd író, színigazgató, lap- és könyvkiadó, pesti lakásán szerkesztőség és irodalmi szalon működött. 1806-ban alapította a Hazai Tudósítások című hírlapját, mely néhány hónappal később, miután megkapta az engedélyét külföldi írások átvételére, Hazai és Külföldi Tudósítások címmel folytatta pályafutását, majd 1840 és 1848 között már Nemzeti Újság néven. Ennek, mármint a Hazai és Külföldi Tudósítások melléklapjaként jelent meg a Hasznos Mulatságok irodalmi és tudományos folyóirat. Kultsár mellett szerkesztője volt a lapnak Vajda Péter (1808-1846) és Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820), szerzőként pedig olyan neves írók, tudósok nevével találkozhattak az olvasók, mint Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc vagy Szemere Pál. Literáti Nemes Sámuel régész és műkereskedő régészeti cikkeket írt, Novák Dániel művészeti kritikákat.
Kultsár lapja élére állt a népdalgyűjtő mozgalomnak, itt tette közzé felhívását 1818-ban, majd rendszeresen közölte a szerkesztőséghez beküldött dalokat. A lap kiadásához támogatókra volt szüksége, ezek egyike volt Festetics György, kinek László nevű fiánál korábban házitanítóként dolgozott Kultsár, és Széchényi Ferencről is tudható, hogy adott pénzt a Hasznos Mulatságok megjelentetésére. Az előfizetőktől befolyt összeget (az előfizetés félévenként 10 forintba került) honoráriumokra és könyvkiadásra fordította. A hetente kétszer fél íven nyolcadrét formátumban megjelenő folyóirat Trattner nyomdájában készült, természetesen az előzetes cenzúra után.

Marosán Gyula kiállítása az Andrássy úti antikváriumban

Marosán Gyula az Európia Iskola, majd az Elvont Művészek Csoportja tagjaként a lírai absztrakció egyik legfontosabb mestere volt. A negyvenes években készült műveivel indítja el az Alexandra Antikvárium Andrássy úti kiállítás-sorozatát.

Marosán Gyula (1915-2003) tanulmányait 1931-ben a budapesti Iparrajziskolában kezdte, majd Aba-Novák Vilmos iskolájában, a szolnoki és a kecskeméti művésztelepen folytatta. 1946 után az Európai Iskolából kivált művészekkel létrehozta az Elvont Művészek Csoportját, amelyhez Marosán mellett többek között Fekete Nagy Béla, Jakovits József, Gyarmathy Tihamér, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc és Marosán első felesége, Zemplényi Magda tartozott. Tárlataikat a Kállai Ernő művészeti író által vezetett Galéria a 4 Világtájhoz nevű kiállító teremben tartották. Marosán műveit a könnyed elegancia, a szabadság érzete és az öröm jellemzi, „a korabeli magyar absztrakció talán legderűsebb fejezetét alkotja meg”. Művein megjelenik a Kállai-féle „bioromantikus” irány, a bizarrnak tetsző, lebegő organikus formák a „természet rejtett arcát” érzékeltetik.

A csoport még utoljára 1947-ben rendezhetett kiállítást a párizsi Salon des Réalités-ben, ám ezután sem külföldön, sem Magyarországon nem kaptak több lehetőséget kiállításra. Marosán az 1949-ben bekövetkezett politikai (és művészeti) fordulatot követően – egy rövid és kényszerű kísérletet leszámítva – nem kívánt alkalmazkodni a kultúrpolitika által elvárt valósághű „szocreál” festészethez, művészetében mindvégig hű maradt a non-figuratív alkotáshoz. A szabadon alkotni vágyó Marosán 1956 után elhagyjta az országot, és a kanadai Torontóban telepedett le. Itt elsősorban szobrászként ismerik, de készít kalligrafikus festményeket, pop-art és absztrakt expresszionista műveket, kollázsokat és érmeket egyaránt. 1961-ben Párizsban kiállít az Európai Iskolát alapító Pán Imre Cardinal Galériájában, ekkor van lehetősége újra Bálint Endrével is találkozni. Itthon először két csoportkiállításon láthatja ismét munkáit a közönség: 1970-ben a Műcsarnokban (XX. századi magyar származású művészek külföldön) és 1973-ban Székesfehérváron (Európai Iskola). Egyéni kiállítását 1994-ben (Szolnok, Ernst Múzeum, Győr, Szombathely), retrospektív tárlatát már halála után, 2006-ban (Szentendre) rendezték meg.

A most kiállított műveket a Pán-Mezei-gyűjtemény őrzi, két korai, a mester Aba-Novák hatását tükröző képtől eltekintve a negyvenes években született grafikák, kollázsok, kísérletek és érett alkotások a művész lírai absztrakt korszakából, melyet – miként Lossonczy vagy Gyarmathy művészetét – a Kállai-féle bioromantika határozott meg.

A kiállítás megtekinthető 2010. február 10-ig az Andrássy út 35. alatti (Nagymező u. sarok) antikváriumunkban.

HB

Raffaello megelőzte Matisse-t, Warholt

Miközben még mindig a válság időszakát éli a nemzetközi műtárgypiac, néhány tétel rekordot döntött, ezzel is jelezve, hogy a főműveken nem fog a krízis. Az év legdrágább műve egy szénrajz lett.

  1. Raffaello Múzsa portréja című szénrajza 29,2 millió fontért kelt el a Christie’snél az év utolsó hónapjában, ezzel a világ legdrágább grafikájává lépett elő. Telefonos vásárló vette meg, aki állítólag nem más, mint Leon Black amerikai gyűjtő, többek között a Metropolitan Museum tanácsadó testületének tagja.
  2. Henri Matisse 1911-es csendélete (Les coucous, tapis bleu et rose) Yves Saint-Laurent és Pierre Bergé gyűjteményből kelt el 35,9 millió euróért a Christie’snél februárban. A vevő ezúttal is New York-i, Franck Giraud műkereskedő.
  3. Andy Warhol 1962-es szitanyomata 200 darab egydolláros bankjegyet ábrázol, ára 43,8 millió dollár volt a Sotheby’snél novemberben.
  4. Constantin Brancusi faszobra, Madame L. R. portréja 1914-17-ben készült, ára 29,2 millió euróig ment fel a Saint-Laurent-Bergé aukción.
  5. Rembrandt 1658-as Férfi portréja 20 millió fontért került egy telefonos licitáló tulajdonába, akit a Las Vegas-i kaszinótulajdonos Steve Wynnként azonosítottak.
  6. Egy art deco karosszék is befért a legdrágábbak közé: Eileen Gray terve 21,9 millió euróba került, vagyis becsértékének tízszeresét érte mindig idők legértékesebb dizájn-tárgya a neves divattervező hagyatékából, Párizsban.
  7. Ugyanekkor árverezték Piet Mondrian 1922-es absztrakt „Composition avec leu, rouge, jaune et noir” című festményét, ára 21,6 millió euró lett.
  8. Egy Ming-korabeli tekercs lett a nyolcadik legdrágább tétel, 25 millió dollárt adott érte Liu Yigian befektető a pekingi Poly aukciós házban, novemberben.
  9. Alberto Giacometti szobra (L’Homme Qui Chavire” 19,4 millió dollárba került a Sotheby’snél.
  10. Egy balett-táncos kislányt ábrázol Edgar Degas bronz szobra (Petite Danseuse de Quatorze Ans), 13,3 millió dolláros árával az év első legnagyobb aukciós ára volt Londonban, februárban.
  11. Forrás: Bloomberg.com

6 of 6« First...23456

© 2017 HunBook

Bird Themes for WP