Kivételes irodalomtörténeti jelentősége van annak az autográf, azaz sajátkezű Vörösmarty-kéziratnak, amely most bukkant fel, s dr. Csapó György magángyűjteményből egy másik gyűjtőhöz kerülvén, most vált tanulmányozhatóvá.

Az író és a festőművész közös nevezője legelsősorban a párizsi Dôme kávéház terasza, amelynek mindketten törtzsvendégei voltak. Márai megszakításokkal 1923 és 1928 között élt, Tihanyi pedig 1925-ben telepedett le végleg Párizsban. A barátságos dedikáció egy 1936-ban megjelent album egyik példányában olvasható.

Arany János most felbukkant autográf kézirata, mely a Rákócziné című művét tartalmazza, nem csupán kegyeletes ereklyének tekinthető, hanem izgalmas irodalomtörténeti következtetésekre vezető dokumentumnak is.

A Nyugat mecénásai között elsősorban Hatvany Lajost, Fenyő Miksát szoktuk emlegetni, de keveset beszélünk a magánvagyonukkal tulajdonosként is csatlakozó munkatársakról (Móricz, Babits) és a részvények vásárlásával a kiadót életben tartó bankárokról, mágnásokról.

Kevéssé ismert, hogy a neves zenészdinasztia nagy reményekkel eltöltött tagja, születésének idén 200. évfordulóját ünneplő Erkel Ferenc (1810-1893) egy másik „műfajban” is nagy tehetséggel rendelkezett: kitűnő sakkozó volt.

„…a kiállításon szerepel fényképem, majd küldök belőle” – írja József Attila nővérének, Jolánnak André Kertész első párizsi kiállítása megnyitóját követően. A kutatók azóta is hasztalanul keresik Kertész József Attila-portréját.

Tavaly év végén egy filatéliai (!) árverésen bukkant fel (pontosabban bújt meg) két Karinthy Frigyes kézirat, melyek túl azon, hogy az életmű kevésbé feltárt darabjai, utóbb kiderült, hogy Kosztolányi Dezső szerkesztői jegyzeteit is magukon őrzik.

Babits Mihály kötődését Dantéhoz és az Isteni színjátékhoz versei, esszéi, érzelmeit leplezni sem próbáló vallomásai igazolják, ám a költő tiszteletét leghangsúlyosabban a „Komédia” fordításával eltöltött másfél évtized bizonyítja.

A hazai és nemzetközi művészvilág legjavát megrajzolta Hauswirth Magda (1903-1999) grafikus, színházi magazinokban, vicclapokban, rejtvényújságokban, könyvekben jelentek meg karikatúrái, róla azonban keveset tudunk – önéletrajza eddig kéziratban maradt.

Ismeretlen Radnóti-kézirat került a Szómúzeum gyűjteményébe a közelmúltban: a költő egyik legismertebb verse, A „Meredek út” egyik példányára itt még más címmel és az apró, de emlékezetes irodalmi vitát kiváltó, a kinyomtatott változatban már nem szereplő szóval olvasható.

Ha számba vesszük József Attila barátait, akkor Hatvany Bertalantól Fejtő Ferencen, Németh Andoron át Ignotus Pálig többeket felsorolhatnánk, ám kevesen említenék Barta István banktisztviselőt, akinek mély katolicizmusa 1935 körül bizonyíthatóan hatással volt a „proletárköltőre”.

A költő még a rövidre szabott, éppen ezért általában szűkszavú táviratot mint közlési formát is megtiszteli, nem spórol a költői fordulatokkal, a bocsánatkérő és a barátságot kifejező szavakkal. Egy kézirat, ami nem kézirat.

A Szómúzeum tulajdonában nagyon sok olyan dokumentum található, melyek önmagukban nem sok irodalomtörténeti adalékkal szolgálnak, sőt, adatot sem igen tartalmaznak, ellenben kiválóan mutatják, hogyan viszonyultak az írók a „kenyéradó” szerkesztőkhöz vagy kiadókhoz. Lássunk egy példát a lelkes Kassáktól és az aggodalmas Szomorytól.

- Elárulnád végre, hogy miért nem akarsz többé Pestre jönni? - faggattam François-t 1982 nyarán a nizzai Offenbach utcai lakás homályában, ahová a tikkasztó hőség elől menekültünk. (Nagy Csaba írása)

A színház és a kabaré jól ismeri A fekete kocsi című sanzont, Karinthy Frigyes szövegével, az irodalomtörténet pedig versként tartja számon – A halottas kocsi címmel. A Szómúzeum gyűjteményében a dalszöveg Karinthy által leírt változata található, a kotávval, melyet Molnár Mihály zeneszerző jegyez.

Clara Wieck a romantika korának egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Feleségül ment Robert Schumann zeneszerzőhöz, ettől kezdve Clara Schumann néven szerepelt, ahogy a Szómúzeum birtokában lévő kotta-kéziraton is, mely egyik zongoradarabjának részletét közli, a hozzá fűzött ajánlással.

Két jegyzetlapot mutatunk be, az egyik alján pársoros levéllel: Kosztolányi a magyar nyelvben használt idegen szavak helyére keresett magyar megfelelőt. De nem mindegyikhez. Kosztolányi nyelvészeti írásaiból kitűnik, hogy sem az erőltetett magyarítás, sem az idegen szavak fenntartások nélküli átvétele mellett nem tette le a voksát. A középutat kereste.

Radnóti Miklós 1923 és 1927 között tanult az Izabella utcai (időközben Báró Wesselényi Miklós nevét felvett) fiú felső kereskedelmi iskolában. Ezekből az évekből több fotót is közöl a Bókay László által összeállított Radnóti Miklós Fényképek című kötet (Osiris, 1999), ám az albumban nem szerepel az iskola labdarúgó csapatának csoportképe, melyen – második sorban, balról az első – Radnóti, akkor még Glatter Miklós, a csapat centere gugol.

Szívességet kért és kapott Radnóti Miklós Frankl Sándortól és feleségétől: házassági évfordulójuk alkalmából Radnóti egy csokrot küldetett Fifinek, melybe bekerült a hargitai levelezőlapból kivágott névjegykártya is. Bár az egyiket elvitték, a másik Pesten bujkált. Sem a költő, sem a könyvkötő nem élte meg a háború végét.

„Úgy-e rosz a tintám? Víz hián egy görögdinnye levével higítottam fel, - és a legyek majd megesznek miatta.” – írja az esküvőjére készülő Kaffka Margit 1904-ben kelt levelében, még miskolci tanárnőként, kezdő költőként.

Arany László (1844-1898), költő, műfordító, esszéista élete fő műve alighanem apja költői hagyatékának, levelezéseinek rendezése és kiadása volt. A nagy tiszteletben álló, mindössze 54 éves éves irodalmár tífuszt kapott, és ezen már a két Korányi sem tudott segíteni. Minderről Csengery Lóránt, Antal fia, Arany László titkára tudósítja az ismeretlen címzettet.

Az öregedő díva patetikus levélben számol be Jánosnak egy repülőversenyen szerzett élményeiről, és az iránta érzett csillapíthatatlan szerelemről. János később híresebb lett, mint nála jóval idősebb színésznő szerelme, legalábbis a nagyvilágban. Itthon megmaradt Jászai bizonyos utolsó szerelemének.

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

A bélyegző szerint 1946 decemberében írt levelében Szép Ernő egyik szövegét ("Prológját") ajánlja fel közlésre Szegi Pálnak, a Képes Hét szerkesztőjének. Az írást a Japán kávéházban Boros Ida színésznő olvasta fel, akit az utókor leginkább az 1956-os „Honvágy-dal” előadójaként ismer.

Tragédiával kezdődött, kudarccal folytatódott és dicsőséggel végződött a neves színészdinasztia első tagja, Latabár Endre (1812-1877) karrierje. Levelét, melyben a Nemzeti Színházba kéri felvételét, az Alexandra Antikvárium Új Magyar Athenas című ajánlójegyzéke közli.

Petőfi 1845. augusztus 20. táján Szalkszentmártonba érkezett, hogy szüleinél, az apja által bérelt és működtetett nagyvendégfogadó egyik szobájában egyrészt befejezze a Mednyánszky Bertához írt Szerelem gyöngyei-ciklust (23 darabja készült itt), másrészt befejezze költeményei második gyűjteményének (Versek 1844-1845) sajtó alá rendezését.

A levélben küldött vers, az Egy anya, gyermeke sírján lett – módosított címmel, átdolgozva és 60 sorosra rövidítve – Madách első publikált verse a Honművész című divatlapban, 1839. december 26-án, a karácsonyi számban. A Gyász című, két disztichonból álló gúnyoros epigrammát azonban nem publikálta sehol, élete végén sem vette föl versei közé; szövegét kizárólag innen ismerjük.

Miközben Máriai világhírű íróvá vált, és könyveit immár milliók olvassák, szinte „kötelező olvasmány” lett az életmű olvasmányosabb, ezáltal népszerűbb része (A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka, Válás Budán), ezzel párhuzamosan több szempontból is felértékelődnek az életmű korai kötetei. Az író első kötetei és bibliofíl kiadású művei az Alexandra Antikvárium november végén megjelenő ajánlójegyzékében szerepelnek.

„Erőkkel megáldott s kétségekkel és rémületekkel megvert ember” – írta Kassák Lajos Füst Milánról a Nyugatban, 1927-ben. Az itt közölt, két évvel későbbi levelezőlap ugyancsak kettejük kapcsolatáról, és egy harmadikról, a néhány hete elhunyt Osvát Ernőről szól.

Szigligeti Eduárd aláírásával elismerte, hogy az „academia” pénztárából felvette négy pengős honoráriumát, amit az elnök, Vörösmarty Mihály „számlázott le” neki. A Miért című egyfelvonásos egyike lehet Szigligeti 114 darabjának, ám mára nem jegyzi a szakirodalom.

A magyar irodalom történetének talán legrövidebb, legviharosabb és a legtöbb kétséget maga után hagyó házassága volt Vajda Jánosé és Bartos Rozáliáé. A közelmúltban előkerült néhány, részben magyar, részben német nyelvű levél, melyeket az idős „Rozamunda” írt pártfogójának Emlékiratai kiadásáról.

A Váci utcai új Alexandra könyváruház emeletén megnyílt az antikvárium-hálózat legújabb üzlete, a „Művészbolt”, mely névválasztásával emlékezni kíván az Európai Iskola otthonául szolgáló és nagyszerű nemzetközi kiállításoknak is helyet adó egykori Andrássy úti Művészboltra.

Egy különleges, a nemzetközi avantgárd történetéhez fűződő dokumentumot mutatunk be: El Liszickij, az orosz konstruktivizmus egyik legnagyobb hatású művésze kézírásával kiegészített, levélként feladott plakátja – a címzett Kassák Ma folyóiratának bécsi szerkesztősége.

Szini Gyula (1876-1932) a Nyugat első nemzedékének egyik legszínesebb egyénisége volt, költő, kritikus, műfordító, a szecessziós képzőművészet méltatója és a szecessziós irodalom figyelemreméltó, de mára teljesen elfeledett művelője.

Tudományos kutatómunkához (kritikai kiadás készítéséhez) kérjük mindazok segítségét, akiknek Kosztolányi-kéziratok vannak a birtokukban.

„Nem konzervatív az, nem forradalmi, hanem – Schöpflin” – írta a Nyugat kritikusáról a Literatura folyóirat 1929-ben. A tárgyilagos, mondhatni „diplomatikus” kritika hazai megteremtője, Schöpflin Aladár két írásának kéziratát mutatjuk be: mindkettőt – némi változtatással, kiegészítéssel - 1933-ban közölte a Nyugat.

A manapság az 1945-ben alapított és a kultúrpolitika által három évvel később szétzavart művészeti csoport, az Európai Iskola alapítójaként ismert Pán Imre a címzettje az egyetemista Radnóti Miklós levelének, melyhez a fiatal költő egy „balladát” is csatolt.

Széphalom, 1809. október 16.
Kazinczy levelezését 1890 és 1911 között 21 kötetben adta ki Váczy János. Azóta még két pótkötet is megjelent (1927, 1960) és további, kisebb levélközlések is napvilágot láttak. Ennek ellenére korántsem mondhatjuk, hogy az író és irodalomszervező teljes levelezésanyagát ismerjük.

Párizs, 1910. március 1.
Petőfi hatástörténeti vizsgálatának, a Nyugat Petőfi-képének fontos dokumentuma ez a publicisztika, mely megjelenését követően hatalmas vihart kavart az akkori irodalmi életben. A kritikai kiadás kizárólag a megjelent változatot értelmezi, nem tud kéziratos forrásról.

1972. június 24.
Robert von Ranke Graves (1895-1985), a német-ír származású angol költő regényes életét és hatalmas életművét egy egész könyvben is nehéz volna összefoglalni. A műfajok sokféleségén túl a megcélzott befogadók körét is szélesre tárja. lyen gazdag a tevékenységek köre, amelyeket vele kapcsolatban említhetünk.

A zborói kastélyban (egykor Sáros megyében, ma Zborov Szlovákiában), 1677. augusztus 23-án.
Zrínyi Ilona az Abaúj és Zemplén vármegyei táblabíró, melléthei Dévényi Ferenc két leveléből is értesült arról, hogy a kassai német parancsnoknak a Zrínyi által neki küldött ló nem mindenben tetszik. Árverési tétel

Debrecen, 1849. március 23. éjjel.
Kossuth levele válasz Görgei 1849. március 21-én Dormándról írott levelére, amelyben az bírálta Vetter Antal altábornagy, fővezér hadvezetési módszereit. (Közli Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848-1849. S. a. r. Hermann Róbert. Millenniumi Magyar Történelem. Bp., 2001.) Kossuth ebben, valamint a többi, e napokban írott levelében folyamatosan békítette Görgeit, s mentegette Vettert, mondván, hogy nem az a felelős a honvédsereg Cibakháza térségében ellentámadási kísérletének kudarcáért. Árverési tétel

A közismert és nagyfontosságú vers kritikai kiadása (Vörösmarty Mihály összes művei 3. Kisebb költemények III. 1840—1855. Sajtó alá rendezte Tóth Dezső. Bp. 1962. 505.) három autográf tisztázatot ismert. Mindhárom közgyűjteményben volt, kettő közülük a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában, egy az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található. Árverési tétel

A levél egy meg nem kapott kölcsönről és a költő Poe-fordításának közléséről szól. 1854. június 10.
A levél közvetett módon utal Baudelaire azon erőfeszítéseire, hogy kiadja Edgar Allan Poe Tales of Mystery and Imagination c. munkáját. Árverési tétel

Az 1853 januárjában indult új divatlap, a Délibáb főmunkatársa és tulajdonképpeni szerkesztője, Jókai Mór 1852. december 3-i levelében közreműködésre kérte föl az ekkor Nagykőrösön tanárkodó Arany Jánost, havi két verset kérve és remélve tőle, vö. Arany János összes művei. XVI. Arany János levelezése (1852-1855), sajtó alá rendezte Sáfrán Györgyi, Bp. 1982. 125. Árverési tétel

Bécs, 1815. július 1.
A Grimm-testvérek legidősebbike, Jakob Grimm a levelet Matthäus von Collinnak (1779–1824) írta, aki a jelzett időpontban a bécsi kormányzat pénzügyi osztályán udvari fogalmazóként tevékenykedett. Árverési tétel

Sümeg, 1836. július 31.
Kisfaludy itt közölt levelében tiltakozik a Somlai vérszüret kinyomtatása ellen, és elégedetlenségét fejezi ki a kötetében közölt képmásával. A levélben említett képmás Simó Sándor 1828-ban készített olajképe a költőről. Árverési tétel

Pest, 1842. december 2.
A hazai iparosok támogatása érdekében Kossuth Lajos által szervezett Iparegyesület 1842. június 4-ei közgyűlése közfelkiáltással választotta az egyesület elnökévé Batthyány Lajos grófot, a tekintélyes és befolyásos főurat, a főnemesi ellenzék vezérét. Árverési tétel

Kehidán, 1844. március 4.
1843 tavaszán heves politikai összecsapásokat váltott ki az országgyűlésre készülő megyékben a nemesi adóviselés tervezett bevezetése. A háziadó elvállalását a nemesség többsége megtagadta, és csupán tizenhét olyan vármegye akadt, amelyik követutasításai közé iktatta azt. Ilyen kedvezőtlen utasítási arány mellett a liberálisok nem vehették közvetlenül tárgyalás alá sem a háziadót, sem a közteherviselést, hanem kerülőutat választottak. Árverési tétel

Döbling, 1857. október 31.
A levélíró megköszöni a püspöknek a levelét, egyúttal „Nagyúri kegyelmébe” ajánlja magát „nőstül, családostul”. Az írásban kifejeződik a hála és a tisztelet, amit a szanatóriumi magányában élő gróf érez tudós barátja iránt. Árverési tétel

1904. július 4.
A sors iróniája, hogy a társadalmi célokat, a didaxist szolgáló irodalom hívének, a Nobel-díjas George Bernard Shawnak feltehetően nem a Pygmalion a fő műve, a nagyközönség e darab – pontosabban az abból készült broadway musical és a filmfeldolgozás – révén ismeri a nevét, mely műben a társadalmi mondanivaló háttérbe szorul (Ambrus Zoltán például az idejétmúlt romantikát kárhoztatja benne). Árverési tétel

Károlyi Sándor Szatmár megyei főispán magyar nyelvű pátensében a tiszaháti kuruc felkelők felett, a Máramaros megyei Dolhánál aratott győzelmét követően a hazatérőknek kegyelmet ígér. Árverési tétel

Olcsva (Szatmár megye), 1710. május 25.
Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc felső-magyarországi főkapitánya és erdélyi főparancsnoka, értesülvén a kuruc katonaság rablásairól és a lakosságtól erővel elvett marhákkal való orgazda-tevékenységről, parancslevelében szigorúan elrendeli a vármegyéknek, hogy azok járásonként hirdessék ki, hogy a szegény lakosság védelme érdekében senki se vásároljon marhát, se nemes, se nem nemes katonáktól. Aki pedig ilyen tevékenységben tetten éretnék, köteles lesz a marhát visszaadni és az orgazdaságért szigorú büntetést elszenvedni. Árverési tétel

Levelében, melyet valamikor 1711 és 1735 között írt, a fejedelem saját orvosának szolgálatait ajánlja fel a címzett lányának meggyógyításához.
II. Rákócz Ferenc magánlevél még soha nem szerepelt árverésen. Árverési tétel

A levél köszönetnyilvánítás Charles Marie Jean de Boufflers márkinak, amiért az felkérte Henri Grandjeant, Párizs híres szemorvosát, hogy vizsgálja meg Voltaire-t. A levélből kiderül, hogy „ezt a könyörületes tettet” a márki testvére, Boisgelin grófné sugalmazhatta a grófnak. Árverési tétel

Bécs, 1774. december 29.
Mária Terézia határozatában közli a Bécs melletti településekkel, hogy – miután a vadak állandóan betörnek a falvakba – az állam költségre a palánkok mellé erősebb, tölgyfakaró kerítést építtet, a költségeket pedig a falvakra terheli, melyek a beruházással jól járnak, mert évekig nem lesz dolguk a palánkok megjavításával. Minden egyes ház adóként fizesse be a község pénztárába a rá eső költséget, a község pedig a továbbiakban ebből fizesse a kerítések ápolását és rendbetételét. Árverési tétel

Kassa, 1791. március 24.
Batsányi Jánosnak gr. Ráday Gedeonhoz írt 26 leveléről tudunk. Egy kivételével valamennyi a Ráday Gyűjtemény Ráday-levéltárának anyagában található, Ráday Gedeon levelezése: Batsányi jelzet alatt. Árverési tétel

A levélíró „külföldi hosszas bolyongásai” után örömmel nyugtázza, hogy kedves budapesti ismerősei nem feledkeztek el róla, így a levél címzettje sem, akit Kosztolányi „francia mesterem, jó szívű oktatóm”-ként említ. Árverési tétel

A levélben Gárdonyi megköszöni Négyessynek, hogy – Beöthy Zsolttal együtt – „dicséretre érdemesítették” a könyvét. Az író többször bírálja Gyulai Pál elavult kritikai nézeteit és ellenérzéseit a történelmi regényekkel szemben.

Somlyói Báthory István erdélyi fejedelem (az oklevél szövegében a kor szokásainak megfelelően ekkor még csupán „erdélyi vajda és a székelyek ispánja”) latin nyelvű nyugtájában elismeri, hogy Krisztián György nagyludasi (Torda megye) lelkész és Somogyi András kisenyedi (Fehér megye) lelkész két szász város, Szászsebes (németül Müllenbach) és Szerdahely (németül Reußmarkt) papjai nevében a régi szokások szerint fizetendő Szent Miklós napi egyházi adót (cenzust) az 1574. esztendőre aranypénzben teljességgel befizették, nevezetesen 209 forintot.

Gönc (Abaúj megye), 1583. február 21.
A levélben Károlyi Gáspár a gönci eklézsia prédikátora tudatja Köteles Márton kassai bíróval, hogy a nála Kolozsvári Gergely deák által hagyott lajstromkönyvet (liber regesti) – bizonyos levelekkel együtt – átadta a hozzá küldött embereknek. Árverési tétel

Kevés magyar költőnek adatott meg, hogy még életében jegyezze a világirodalom. Pilinszky főleg angol nyelvterületen vált ismert és olvasott költővé, köszönhetően az angliai emigráció számos alakjának és fordítójának, Ted Hughes-nak. Az alábbi levelet Siklós István költő-szerkesztőnek írta Londonba.

Az itt közölt két Móra Ferenc levél a Singer és Wolfner kiadóhoz íródott. Mindkettő tárgya a Csalavér közléséért járó honorárium. Csakhogy a kettő között eltelt 14 év, és az író szerint saját értéke is „valorizálandó”, nemcsak a pengőé. Adalék a „mennyit ér az író” témakörben!

A Könyvjelző októberi számában Bródy Sándor „Pepihez”, vagyis Wolfner József könyvkiadóhoz írt levele, és Bródynak Hunyady Margit kolozsvári színésznőtől született fia, Hunyady Sándor pársoros feljegyzése olvasható, a dokumentumokat ismertető tanulmánnyal.

„Esti Kornél annak a psyhoanalitikus fe-nevadnak a megtestesített szimboluma, amelyből bűn és genie egyaránt származik s amelyet féken kell tartani a kultúra láncain, hogy ne váljon életpusztító hatalommá. Ő a művekben mindig benne rejtőző tagadás, az örök anarchia szelleme.”

Márai Sándor kötete 1933-ban jelent még, még a Pantheonnál, ahogyan korábbi munkái, majd a Révai jelentette meg újra 1941-ben. Schöpflin Aladár kritikája a kéziratos változathoz képest néhány szavas eltéréssel jelent meg a Nyugatban.

A grafikusként induló költő, Nagy László rajzolta azt a karakteres rajzot Szentkuthy Miklós íróról, amelyet alább bemutatunk – dedikálta is Váradi Hédi színésznőnek, Szentkuthy csodálójának.

Az 1918 decemberében alakult Vörösmarty Akadémia első hónapjában rögtön elnökét és egyik tagját (Ady, Kaffka) is eltemette. Pár hónap múlva a Tanácsköztársaság vetett véget működésének, majd 1925-ben – egy novella-pályázat erejéig – újjáalakult. Az 1919-es két levél egy nagygyűlésük helyszínéről egyezkedik.

A Könyvjelző júliusi számában Strelisky Sándornak a frissen megkoronázott utolsó magyar királyról és családjáról készített fotóit mutatjuk be. A neves fényképészdinasztia tagja által szignált felvételeken a koronázási díszruhában látható Károly, Zita és az ifjú Ottó.

A 21 éves Ady Endre édesanyjához írt levele a költő életében fontos fordulatot rögzít: bejelenti, hogy elhagyja az iskolát, hogy újságírónak álljon Pesten. Az eredeti levélnek - Zilahon - nyoma veszett, de számos dokumentum fennmaradt Ady Lajosné másolatában, így ez a levél is.

Márai Sándor ebben a szerződésében a Révai kiadóval megegyezik a Pantheonnál korábban megjelent Istenek nyomában című regényének újrakiadásáról, illetve annak honoráriumáról. Íme a Révai szerződése, hozzá Márai kiegészítése!

Márai Sándor első kötetei Kassán, Bécsben és Berlinben jelentek meg, majd a Pantheon vállalta írásainak közlését. Az író 1934-ben kötött szerződést a Révai kiadóval, ettől kezdve emigrációjáig itt jelentek meg művei, korábbi köteteinek újrakiadásai. Ezennel közöljük az alapos szerződést, a későbbiekben pedig néhány, az író és a kiadó közötti levélváltást - íme egy életmű kulisszatitkai.

Bajza József levelében az Athenaeum folyóirat indításáról, Schedel (Toldy) és Vörösmarty lapindítási kérelméről számol be a meg nem nevezett címzettnek (Kovács Pál), egyben felkéri őt, küldjön rövidebb írásokat, "mulattató czikkelyeket" az induló lap számára.

A Könyvjelző legfrissebb számának Szómúzeum rovata Móricz Zsigmond 1929-es naplóját mutatja be. A Noran kiadónál hamarosan teljes terjedelmében olvasható napló irodalomtörténeti szempontból legizgalmasabb része azokat a heteket mutatja be, amikor Móricz átveszi a Nyugat főszerkesztői székét.

Esterházy Pál, az „utolsó európai hűbérúr” 1921-ben vételi megbízást adott egy budapesti árverezőháznak néhány, az Esterházy családnak dedikált Mozart sziluett megvásárlására. Stemmer Ödön antikvárius visszaemlékezéseiben azt írja, hogy ez volt az 1913-as év hamisítási botránya. Nem tudhattak róla az érintettek?

Kölcsey Ferenc, miközben a „hivatal” ügyeit intézi, a perbe fogott Wesselényi érdekében jár közbe, és egy Ödipusz-fordítást vet össze az eredetivel, az akadémia felkérésére. Mindezt megtudhatjuk egy ismeretlennek, feltehetően a Szophoklész-fordítás ügyében érdeklődő barátnak címzett, 1835-ben írt leveléből.

Mechwart András rövid levelében, mely egy fővárosi hivatalhoz szól, munkáltatóként közöl adatokat az egyik munkásáról. A dokumentum érdekessége, hogy mindezt a Ganz és Társa Rt. fejléces papírján teszi.

Arany János a Magyar Tudományos Akadémia titkáraként a soros Gorove-díj felhívására – kissé késve - érkezett egyetlen pályamű ügyében intézkedik. A „Magyarország czímere és színei” téma nem mozgathatta meg a fiatal tudósok fantáziáját.

A Holmi 2007. januári száma tanulmányt közöl egy eddig publikálatlan Apollinaire-képvers fordításról, mely a fiatal Illyés Gyula műve, és része lehetett egy soha ki nem adott francia fordítás-antológiának. A Vidék című képverset egyébként más sem fordította le magyarra, a legteljesebb itthoni kiadásból is hiányzik a Calligrammes kötetben megjelent Paysage magyar változata.

Károlyi levelei az úrvacsoráról, a vallási gyakorlatok különbözőségéről, valamint sérelmeiről és követeléseiről a várossal szemben.
1580. június 17 előtt, és Gönc, 1581. március 6.

Felvonásonként hat pengőt ért Gaál József vígjátéka, A király Lugason 1837-ben, a kifizetést Vörösmarty Mihály, az Akadémia „játékszíni választmányi elnöke” endegélyezte. Egy apró dokumentum, ahol ma már nem a díjazott író, ha nem a hivatalnok a főszereplő.

Bajza József levelében az Athenaeum folyóiratról, a Regélővel való összeütközésről ír Fáy Andrásnak, egyben meghívja ebédre Deák és Vörösmarty társaságában. A nem datált levél 1843-ban íródhatott, mikor a német dráma szellemét hirdető Regélő élesen támadta a francia drámát támogató Athenaeumot.

Nincs nyoma annak, hogy a Szegi Pál szerkesztő hagyatékában fennmaradt Vidék című verset – Illyés Apollinaire egyik képversének fordítását – bárhol is közölték volna. 1925-ben a Ma és a Periszkóp is hozott Illyéstől Apollinaire-fordításokat, és Illyés leveleiből tudjuk, hogy akkoriban komolyabban kívánt foglalkozni a francia irodalom fordításával.

1932 májusában Budapesten tartották a Pen Clubok X. kongresszusát. Az egyik díszvacsorára szóló menükártyán négy vendég író aláírása is szerepel, köztük Jules Romains-é és Tommaso Marinettié.

„E lapok először is azt állapítják meg, hogy még a newyorki "Metropolitan Opera" bemutató előadásai se látták még a születési és pénzarisztokraczia oly fejedelmi közönségét, mint a milyenben a nagy illatpör aktaszagú tárgyalóterme gyönyörködhetik.”

Kosztolányi Dezső közbenjárt Szegi Pál szerkesztőnél a fiatal sárospataki tanár, Képes Géza észt fordításainak a Pesti Hírlap Vasárnapjában való megjelentetése érdekében. Az alábbiakban mind Kosztolányi, mind Képes egyazon napon írt levelét közöljük.

A radikális folyóirat 1939-re már nem kapott engedélyt a megjelenéshez. Kaczér Vilmos, vagy ahogy az irodalmi életben hívták, „Kaczér bácsi” ezért könyvek kiadására szánta el magát, ehhez pedig előfizetőket toborzott A Toll barátai körében.

Az „utolsó európai hűbérúr”, Esterházy Pál vételi megbízást adott Varjú Elemér múzeum igazgatónak, hogy nevében licitáljon négy Mozart-relikviára Budapesten. A szóban forgó sziluetteket a zeneszerző Esterházy Miklósnak dedikálta, eszerint tehát nemcsak Haydn, hanem Mozart is pártfogoltja volt az arisztokratának.

Szép Ernő 1913 decemberében kelt rövid levelében Ady Endrét egy színházi előadásra invitálja. Tudhatja barátjáról, hogy feszélyezik az effajta események, mert egyszersmind igyekszik minél távolabb tartani a közönségtől.

Illés Endre, a Szépirodalmi Kiadó igazgatója Tompa Kálmán orvoshoz, korának egyik legnagyobb műgyűjtőjéhez, a népi írók pártfogójához írt levelében áttekintést ad Gyula, Géza, Áron és a többiek aktuális dolgairól.

Molnár Ferenc Salusinszky Imréhez, Az Est-lapok egyik vezető szerkesztőjéhez írott levelében a Pesti Naplóban megjelenés előtt álló „kis regényének” közléséhez ad instrukciókat. Bár az írás címe nem jelenik meg a levélben, ám tudható, hogy a folyóirat néhány nappal később A gőzoszlop című kisregényt közölte.

Szomory Dezső a Margitszigeti Gyógyfürdő és Szálloda (melynek gyakran lakója volt) levélpapírján Miklós Andortól, Az Est-lapok kiadójának vezetőjétől kér sűrűn elnézést, bocsánatért esedezve, amennyiszer csak lehetséges egyetlen teleírt oldalon.

Kevesen tudják Stefan Zweigről, a huszadik század egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású osztrák írójáról, hogy megszállott kéziratgyűjtő volt, több tanulmányt szentelt annak, hogy megértesse e szenvedélyének értelmét, a kéziratgyűjtés filozófiáját. Egy 1935-ös londoni előadásának szövegét közöljük.

A költő 1888. szeptember 1-jén kelt születési anyakönyvi kivonata szerint a keresztségben az András nevet kapta. A dokumentumon, mely a Borda-féle ajánlójegyzékből most került a Szómúzeum gyűjteményébe, a keresztszülők, sőt, a bábaasszony neve is szerepel.