Marosán Gyula (1915-2003) tanulmányait 1931-ben a budapesti Iparrajziskolában kezdte, majd Aba-Novák Vilmos iskolájában, a szolnoki és a kecskeméti művésztelepen folytatta. 1946 után az Európai Iskolából kivált művészekkel létrehozta az Elvont Művészek Csoportját, amelyhez Marosán mellett többek között Fekete Nagy Béla, Jakovits József, Gyarmathy Tihamér, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc és Marosán első felesége, Zemplényi Magda tartozott. Tárlataikat a Kállai Ernő művészeti író által vezetett Galéria a 4 Világtájhoz nevű kiállító teremben tartották.  Marosán műveit a könnyed elegancia, a szabadság érzete és az öröm jellemzi, „a korabeli magyar absztrakció talán legderűsebb fejezetét alkotja meg”.  Művein megjelenik a Kállai-féle „bioromantikus” irány, a bizarrnak tetsző, lebegő organikus formák a „természet rejtett arcát” érzékeltetik.

A csoport még utoljára 1947-ben rendezhetett kiállítást a párizsi Salon des Réalités-ben, ám ezután sem külföldön, sem Magyarországon nem kaptak több lehetőséget kiállításra. Marosán az 1949-ben bekövetkezett politikai (és művészeti) fordulatot követően – egy rövid és kényszerű  kísérletet leszámítva – nem kívánt alkalmazkodni a kultúrpolitika által elvárt valósághű „szocreál” festészethez, művészetében mindvégig hű maradt a non-figuratív alkotáshoz. A szabadon alkotni vágyó Marosán 1956 után elhagyjta az országot, és a kanadai Torontóban telepedett le. Itt elsősorban szobrászként ismerik, de készít kalligrafikus festményeket, pop-art és absztrakt expresszionista műveket, kollázsokat és érmeket egyaránt. 1961-ben Párizsban kiállít az Európai Iskolát alapító Pán Imre Cardinal Galériájában, ekkor van lehetősége újra Bálint Endrével is találkozni.  Itthon először két csoportkiállításon láthatja ismét munkáit a közönség: 1970-ben a Műcsarnokban (XX. századi magyar származású művészek külföldön) és 1973-ban Székesfehérváron (Európai Iskola). Egyéni kiállítását 1994-ben (Szolnok, Ernst Múzeum, Győr, Szombathely), retrospektív tárlatát már halála után, 2006-ban (Szentendre) rendezték meg.

A most kiállított műveket a Pán-Mezei-gyűjtemény őrzi, két korai, a mester Aba-Novák hatását tükröző képtől eltekintve a negyvenes években született grafikák, kollázsok, kísérletek és érett alkotások a művész lírai absztrakt korszakából, melyet – miként Lossonczy vagy Gyarmathy művészetét – a Kállai-féle bioromantika határozott meg.


A kiállítás megtekinthető 2010. február 10-ig az Andrássy út 35. alatti (Nagymező u. sarok) antikváriumunkban.

HB