Filmezés a szelek szárnyán

A repülés egy örök klasszikus a filmvásznon. Egy kimeríthetetlen téma a repülőgépekkel, a felhőkkel, a (nagyon menő) pilótákkal és a csinos légiutaskísérőkkel. Van benne valami titokzatosság, valami különös, megfoghatatlan dolog. Pedig jó pár évtizede már, hogy a madarak nyomába eredtünk, mégis legtöbbünket izgalommal tölt el a repülés, és sokan előszeretettel nézünk ezzel kapcsolatos filmeket is. Vajon ha valaki Magyarországon szeretne hasonló témájú filmet forgatni, az olyan távoli és elérhetetlen lenne, mint gondolnánk?

Repülés témában már jó pár filmmel megörvendeztettek minket a filmalkotók a létező összes műfajban. Hogy csak egy párat említsek a legemlékezetesebbek (és a személyes kedvenceim) közül:
– Vígjáték kategóriában abszolút nyertes az Airplane (1980), Terminál (2004 – inkább repülőteres, mint repülős)
– Dráma: Életben maradtak (1993), Aviátor (2004), Kényszerleszállás (2012)
– Krimi: Kapj el, ha tudsz! (2002)
– Akció: Top Gun (1986), Fegyencjárat (1997)

Airplane

Lehet, hogy egyszer én is leforgatom majd a saját repülős filmemet? Ötletem van bőven! Tudtommal a magyar repülésről például még nem készült komolyabb film. Pedig a lehetőségek tárháza adott. Bár kis hazánkban a műrepülő bajnokok kerülnek inkább reflektorfénybe, addig például a vitorlázórepülés kisebb népszerűségnek örvend, pedig ebben a műfajban is van ám világbajnokunk. Érettségi után magam is belekóstoltam a vitorlázórepülésbe, és több nyarat is kinn töltöttem a Dunakeszi Repülőtéren. Oktatófilmmel viszont nem találkoztam akkor se és azóta se. Pedig Rubik Ernő Góbéja se mutatna rosszul a vásznon. Talán a laikusok számára egy fokkal ismertebb a siklóernyő és a sárkányrepülő. Igazán hálás téma lehetne például a Hármashatár-hegy közelében egyensúlyozó paplanernyősök egy-egy napja vagy akár bonyolultabb, cselekményes története is, vagy bármelyik hazai repülős sportág története. Lassan a MALÉV sztorinak is megfilmesítés lehet a sorsa.

Ha már van egy jó ötletünk, egy történetünk, amit szívesen elmesélnénk másoknak is, és ehhez a filmvásznat hívnánk segítségül, akkor ma már korántsem elképzelhetetlen a minőségi kivitelezés. A kamera bérléssel foglalkozó Amegofilmrental.com szakértője szerint ma már nem számít elérhetetlennek egy profi produkció elkészítése. A megfelelő stábbal és eszközökkel tehát akár az én repülős filmes álmaim is valóra válhatnak! Ez igazán jó hír.

A zenetanulás aranyat ér

Aki egyszer elkezdi, és ráérez az ízére, garantáltan teljesen más életet fog élni, mint aki még sosem szelidített meg egy hangszert sem. És nem kell ahhoz Yehudi Menuhinnak lenni, nem kell a legeslegjobbnak lenni. Az se baj, ha nem a legtehetségesebb a korosztályában. Az a fontos, hogy élvezze, amit csinál. Hogy büszke legyen magára, mikor kiáll a színpadra. Hogy a játékával kifejezhesse mindazt, ami benne rejlik. Hogy továbbvihesse az emberiség egyik legősibb hagyományát, legyen az a zenének bármilyen formája. Hogy együtt lehessen olyanokkal, akik ugyanúgy értik és szeretik művelni ezt a közös nyelvet, vagyis a zenét.

Fotó: Carlos Gracia

Fotó: Carlos Gracia

Örökre hálás leszek annak a pillanatnak, mikor mindenféle véletlenek sorozatának köszönhetően bekerültem hat évesen a zeneiskolába. Eleinte csellószakon kezdtem, de aztán rájöttem, hogy a hegedű sokkal aranyosabb meg kisebb is, és eleve akkor még kötelező volt utánozni a nővérem, úgyhogy így kötöttünk ki mindketten ugyanannál a hegedű tanárnéninél. Nem kevesebb, mint 11 évet töltöttem el azon a szent helyen. Több hangszeren is kipróbáltam magam a klarinéttól kezdve a zongorán át a furulyáig, de a nagy szerelem kitartott. Olyannyira, hogy a mai napig legalább háromféle együttesben játszom egyszerre. Évről-évre újabb és újabb stílusban próbálom ki magam. Így életem állandó jellegű meghatározó részét képezi (úgy, hogy elvileg nem ez a fő állásom).

Nem véletlenül ajánlom kisgyerekes barátnőknek, rokonoknak, ismerősöknek, hogy vigyék el a porontyokat zenesuliba. Hiszen egy olyan életreszóló élménnyel ajándékozhatják meg ezáltal őket, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Egy különleges közösség tagjaivá válhatnak a zene által, eljuthatnak hazai és külföldi zenetáborokba, koncerteken és versenyeken bizonyíthatnak, zenekarban és kórusban élvezhetik az együttzenélés varázsát. Idegen kultúrákkal ismerkedhetnek meg a zenetanulás során, különböző stílusokban lesznek jártasak. Ha a tehetségükhöz szorgalom és kitartás is párosul, akkor akár komoly karriert is befuthatnak, de egy örök hobbivá is válhat egy sima, polgári állás mellett.

Ami pedig a legjobb az egészben, hogy akinél nem kisiskolás korban derül ki, hogy Istenadta tehetséggel áldotta meg az ég, vagy felnőttként kap kedvet az egészhez, az is nyugodtan belevághat. A zene – akár az angol, a francia vagy a kínai – egy mindenki számára megtanulható nyelv. Az elején megtanulod az alapszabályokat, megismerkedsz a kottaírás rejtelmeivel, és egyszercsak azt veszed észre, hogy örömöt okozol magadnak és a környezetednek. Úgy gondolom, hogy ha valamiért, akkor ezért igazán megéri zenét tanulni.

Kettő, csipkebokor vessző – a csipkebogyó varázserejének nyomában

Talán az egyik legismertebb mondóka, amire mindenki emlékszik gyerekkorából, mikor a számolást tanulta első osztályban (tehetségesebbek már oviban): a bizonyos “egy, megérett a meggy, kettő csipkebokor vessző…” és itt álljunk is meg. Mi is ez a csipkebokor vessző? Csipke is, bokor is, bogyó is, szúr is, de ami a legfontosabb, hogy gyógyít is. Na de miben rejlik ennek a piros bogyónak az ereje? Utánajártunk.

Otthon a kertben, kiránduláskor a hegyekben, hazafelé menet az út szélén, kocsiból nézelődve a szántóföld mellett… valahol biztosan mindenki találkozott már a híres-nemes csipkebokorral. (Itt ne feledkezzünk meg egyik kedvenc tündérmesénk főszereplőjéről, Csipkerózsikáról se, aki bizony erről a különös növényről kapta a nevét.) Ennek a szúrós növénynek az eredeti neve vadrózsa vagy gyepűrózsa. Ennél még változatosabb népies nevekkel is rendelkezik ám: kutyarózsa, ebrózsa, hecsedli vagy seggvakaró. És hogy mindent tisztázzunk a nevével kapcsolatban, a csipke pedig a vadrózsa régies neve.

Csipkebogyó

A csipkebokor terméséből számtalan étel is ital készül, melyeknek korántsem elhanyagolandó a gyógyító hatása. A csipkebogyó ugyanis több olyan vitamint tartalmaz, melyekre szervezetünknek szüksége lehet egész évben, de főleg télen a megfázásos, influenzás időszakban. A csipkebogyó állítólag a természetben előforduló legjobb C-vitamin forrás. Magas vitamin tartalmának köszönhetően fokozza szervezetünk védekezőképességét a betegségek és fertőzések ellen, megelőzésként a csontok erősségét is segíti, a benne lévő pektinek pedig elősegítik az emésztést. Antioxidáns és méregtelenítő hatása kiemelkedő, segítségével megőrizhetjük a haj, a bőr és a köröm egészségét.

A csipkebogyóból a sokak által kedvelt teán és lekváron kívül bort, szörpöt és bólét is készítenek, olaját pedig testápolókhoz, krémekhez adva gyulladáscsökkentőként és ránctalanítóként is használják. Immunrendszerünk erősítésére és a megfelelő C-vitamin bevitelére azonban az imént felsoroltakon kívül választhatunk egyéb olyan táplálékkiegészítőket is, melyek csipkebogyót tartalmaznak – árulta el a Vitakingshop szakértője. Így akár napi 1500 mg C-vitaminhoz is hozzájuttathatjuk szervezetünket. Ezek a készítmények ráadásul biztosítják a szervezetnek a folyamatos vitamin felszívódást, így egész nap élvezhetjük a csipkebogyóban található C-vitamin jótékony és védekező hatását.

Számtalan lehetőségünk van tehát, hogy hozzájussunk a csipkebogyó rejtette gyógyítóerőhöz. Csipkebogyó kedvelő gyerekek és felnőttek egyaránt könnyen megtalálhatják az ízlésüknek megfelelő terméket.